Mennyi vezeték kell a villanypásztorhoz? Így számolható ki
A villanypásztorhoz szükséges vezeték mennyisége egy egyszerű képlettel kiszámolható: a terület kerületéből le kell vonni a kapuk teljes szélességét, az eredményt meg kell szorozni a szálak számával, majd körülbelül 5% tartalékot kell hozzáadni a feszítéshez, a csatlakozásokhoz és a terep egyenetlenségeihez. Egy 100×100 méteres, 1 hektáros legelő két szállal így nagyjából 840 méter vezetéket igényel. A legfontosabb tényező nem a terület nagysága, hanem a kerület hossza és az állatfajhoz illő szálszám.
A képlet, amellyel minden kerítés kiszámolható
A vezetékmennyiség számítása négy adatra épül:
- A kerület, vagyis a bekerítendő terület határvonalának teljes hossza méterben.
- A kapuk szélessége, mert ott a vezeték helyett kapufogantyús szalag, rugó vagy kapuelem kerül a nyílásba (ezeket külön kell beszerezni).
- A szálak száma, amelyet az állatfaj és a kerítés célja határoz meg.
- A tartalék, amely körülbelül 5%: ennyi fogy el a feszítőkön, sarkokon, összekötőkön, a domborzat miatti többlethosszon és a kisebb hibák javításánál.
Ezekből a képlet:
vezetékhossz = (kerület − kapuk összes szélessége) × szálak száma × 1,05
A kapuk és sarkok áthidalásához, valamint a sorok közötti átkötésekhez szükséges szigetelt földkábelt érdemes külön tételként felvenni, mert az nem ugyanaz az anyag, mint a kerítés vezetéke.
Miért a kerület számít, és nem a terület?
Sokan hektárban gondolkodnak, és azt kérdezik, mennyi vezeték kell „egy hektárhoz”. A kérdésre azonban nincs egyetlen jó válasz, mert ugyanaz a terület nagyon különböző kerületű lehet. A négyzet alakú terület kerülete a legkisebb az azonos területű négyszögek közül; minél hosszabb és keskenyebb, vagy minél szabálytalanabb egy terület, annál több vezeték kell hozzá.
Példaként három, egyaránt 1 hektáros terület:
- 100×100 méteres négyzet: 400 méter kerület;
- 50×200 méteres téglalap: 500 méter kerület;
- 20×500 méteres, folyó vagy erdő menti sáv: 1040 méter kerület.
Ugyanakkora legelőn tehát akár két és félszer annyi vezetékre is szükség lehet. Ezért tervezéskor érdemes megvizsgálni, lehet-e egyszerűsíteni a kerítés vonalát: egy-egy kiugró sarok levágása vagy egy kanyargós határ kiegyenesítése sok anyagot és munkát takaríthat meg.
Hogyan mérhető le a kerület?
A számítás csak olyan pontos, amilyen pontos a kerület. Három bevált módszer létezik:
- Mérőszalag vagy mérőkerék: kisebb karámoknál, kertnél a legpontosabb. A vonalat ott kell lemérni, ahol a kerítés ténylegesen futni fog, nem a telekhatáron.
- GPS: a telefonos térképező és távolságmérő alkalmazások a terület bejárásával jó pontossággal megadják a kerületet, nagyobb legelőknél ez a leggyorsabb.
- Térkép vagy műholdkép: online térképen a határ berajzolásával otthonról is megkapható a kerület. Domboldalon a valós hossz kissé nagyobb a térképen látottnál, ezt a tartalék fedezi.
A felmérés részletes menetéről, a terep, a kapuk és az áramforrás helyének rögzítéséről a terület felméréséről szóló cikk ír bővebben.
A legegyszerűbb út: az online villanypásztor kalkulátor
A kézi számolás sem bonyolult, de a leggyorsabb megoldás az ingyenes online villanypásztor kalkulátor. A térképen be kell rajzolni a bekerítendő területet, a program pedig kiszámolja a kerületet, és a kiválasztott állatfaj alapján megadja a szálak számát, a teljes vezetékhosszt, az oszlopok és a földelő karók számát, valamint a javasolt készülékteljesítményt. Szabálytalan alakú legelőknél, ahol a kézi mérés nehézkes, különösen sok időt spórol.
Hány szál kell állatfajonként?
A szálak száma az állat méretétől, testtartásától és viselkedésétől függ. A kis testű, alacsonyan bújó állatokhoz több és sűrűbb szál kell, a nagy testű, tiszteletteljes állatokhoz kevesebb. Az alábbi táblázat a kalkulátorban is használt szálszámokat és az ebből adódó vezetékigényt mutatja 100 méter kerítéshosszra, 5% tartalékkal.
| Állat | Szálak száma | Vezeték 100 m kerítéshez (5% tartalékkal) |
|---|---|---|
| Szarvasmarha | 2 | 210 m |
| Ló | 3 | 315 m |
| Juh | 4 | 420 m |
| Kecske | 5 | 525 m |
| Sertés | 2 | 210 m |
| Kutya | 2 | 210 m |
| Farkas, sakál | 5 | 525 m |
| Vaddisznó | 3 | 315 m |
| Róka | 3 | 315 m |
| Medve | 6 | 630 m |
| Baromfi | villanyháló | a háló hossza = kerület |
Baromfinál nem szálas kerítést, hanem villanyhálót használnak, mert a tyúk, kacsa és liba a szálak között egyszerűen átbújna. Itt a háló tekercshosszából és a kerületből kell kiindulni. A különböző hálótípusokról a hálótípusokról szóló cikk ad áttekintést.
Kidolgozott példák
1. Négyzet alakú, 1 hektáros marhalegelő. A terület 100×100 méteres, a kerület 400 méter. Két szál esetén 400 × 2 = 800 méter, 5% tartalékkal körülbelül 840 méter. Ha a kapu 4 méter széles, a pontosabb érték (400 − 4) × 2 × 1,05 ≈ 832 méter, a gyakorlatban ez ugyanannyi vezetéket jelent.
2. Szabálytalan alakú, 1 hektáros legelő. Egy patak menti, elnyújtott, néhány töréspontos terület kerülete a térképes mérés szerint 560 méter, a kapu 3 méter. Két szállal (560 − 3) × 2 × 1,05 ≈ 1170 méter. Ugyanakkora területhez tehát majdnem 40%-kal több vezeték kell, mint a négyzetes legelőhöz.
3. Háromszálas lókarám 4 méteres kapuval. A karám 60×80 méteres, a kerület 280 méter. A kapu levonása után 276 méter, három szállal 828 méter, 5% tartalékkal körülbelül 870 méter. Lóhoz gyakran szalagot vagy vastagabb kötelet használnak, mert jobban látható. A szalag és a kötél előnyeit a drót és szalag összehasonlításáról szóló cikk részletezi.
4. Ötszálas, farkas elleni juhkerítés. Egy 2 hektáros, 100×200 méteres juhlegelő kerülete 600 méter, a kapu 3 méter. Öt szállal (600 − 3) × 5 × 1,05 ≈ 3134 méter, kerekítve körülbelül 3150 méter vezeték kell. Ez már jelentős hajtott hossz: a 4 J-os ajánlás 1–2,5 km-re vonatkozik, efölött még erősebb készülék indokolt. Juhoknál a kerítés legtávolabbi pontján legalább 3000 V, vadvédelmi célra 4000–5000 V a kívánatos. A ragadozók elleni kialakítás részleteit a farkas és sakál elleni villanypásztorról szóló cikk tárgyalja.
Tekercsméretek: hogyan lehet a legkevesebb hulladékkal beszerezni?
A villanypásztor-kötél jellemzően 200, 500 és 1000 méteres tekercsben kapható, a szalag leggyakrabban 200 méteres kiszerelésben. A drót tekercshossza gyártótól függően változik. A kiszámolt mennyiséget ezekből a kiszerelésekből érdemes úgy összerakni, hogy a maradék minél kisebb legyen, de ne kelljen sok toldással dolgozni.
- 840 méter kötél: egy 1000 méteres tekercs (160 m marad) vagy egy 500-as és két 200-as (60 m marad). Az egy tekercs kevesebb toldást jelent, és a maradék későbbi javításra jól jön.
- 870 méter szalag: öt 200 méteres tekercs, 130 méter tartalékkal.
- 3150 méter kötél: három 1000 méteres és egy 200 méteres tekercs, 50 méter tartalékkal.
Hasznos szabály, hogy egy-egy tekercs lehetőleg egy teljes szálat vagy egy összefüggő szakaszt fedjen le, így kevesebb összekötő kell. Minden toldás potenciális hibahely, ahol idővel szikrázás és feszültségveszteség jelenhet meg.
Gyakori számítási hibák
- A terület alapján becsült mennyiség: hosszú, keskeny parcelláknál ez súlyos alulbecsléshez vezet.
- A tartalék kihagyása: a feszítők körüli hurkok, a sarkok és a terep apránként elviszi a pontosan kiszámolt hosszt, a végén pár méter hiányzik a kör bezárásához.
- A szálak számának alulbecslése: egy szál „próbaképpen” juhnál vagy kecskénél szinte biztos kudarc, utólag pedig drágább a bővítés.
- A belső osztókerítések elfelejtése: ha a legelőt szakaszokra osztják, az osztóvonalak hosszát is hozzá kell adni.
- A földkábel összekeverése a vezetékkel: a kapuk alatti átvezetéshez szigetelt kábel kell, nem a kerítés vezetéke.
A vezetékhossz hatása a készülékre és a feszítésre
A kiszámolt vezetékhossz nemcsak a bevásárlólistához kell, hanem a pásztorgép kiválasztásához is. A készülék szempontjából a teljes, hajtott vezetékhossz számít, vagyis a szálak hosszának összege, nem a kerület. Egy 1 km körüli hajtott hosszhoz közepes növényzetnél legalább 3 J, 1–2,5 km-hez 4 J kimenő energia javasolt. A hosszú, sok szálas kerítéshez tehát erősebb készülék és jobb földelés kell: kimenő joule-onként egy, legalább 1 méteres földelő karó, minimum három.
A hosszabb szálaknál a feszítés is fontosabb. Állandó kerítésnél 8–10 méter, mobilnál 3–8 méter oszloptávolsággal számolva a vezeték nem lóg be, és nem ér a fűhöz. A helyes feszítés technikáját a szakszerű drótfeszítésről szóló útmutató mutatja be.