Villanypásztor bekötése: a készülék, a kerítés és a földelés összekötése

A pásztorgép két kivezetése: kerítés és föld

Minden pásztorgépen két kimeneti kapocs található. Az egyik a kerítés kivezetés, ide kerül a kerítésvezeték felé menő kábel. A másik a föld kivezetés, ide a földelő cövekektől érkező kábel csatlakozik. A jelölés készülékenként eltér: a földet általában a szabványos földelésjel vagy egy felirat mutatja, a kerítés kimenetet pedig gyakran villám vagy kerítés szimbólum. Bekötés előtt érdemes a gyártó leírásában ellenőrizni, melyik melyik, mert a kettő felcserélése jelentősen gyengíti a kerítést.

Egyes készülékeken több kerítés kimenet is van, például erős és gyengébb ütésű kimenet. Ilyenkor a hosszabb, növényzettel terheltebb kerítés az erősebb kimenetre kerül. A föld kivezetés viszont mindig ugyanaz marad, és mindig a földelő cövekekhez csatlakozik, soha nem a ház villamos hálózatának védőföldjéhez.

Milyen kábellel kell bekötni?

A bekötéshez kifejezetten villanypásztorhoz gyártott, nagyfeszültségű szigetelt kábelt kell használni, mind a kerítés, mind a föld oldalon. A háztartási villanyszerelési kábel szigetelése a hálózati feszültségre készült, a pásztorgép több ezer voltos impulzusait nem bírja tartósan: idővel átüt, a kerítés energiája pedig észrevétlenül a földbe szivárog. Ugyanez igaz a kerti locsolócsőbe húzott csupasz drótra és a régi hosszabbítók vezetékére is.

A kábel belsejében általában horganyzott acél vagy réz vezető van. Érdemes figyelni arra, hogy eltérő fémek közvetlenül ne érintkezzenek egymással, mert a nedvesség hatására a kötés korrodál, és megnő az ellenállása. A kábel- és csatlakozótípusok közötti különbségeket a kábel és földcsatlakozó kiválasztásáról szóló cikk részletezi. A kábelvégeket megfelelő hosszon kell lecsupaszítani, és csavaros szorítóval vagy gyári csatlakozóval rögzíteni, nem egyszerű csavarással.

1. lépés: a földelés kiépítése és bekötése

A bekötést mindig a földeléssel érdemes kezdeni. Ennek gyakorlati oka is van: amíg a földelés nincs kész, a készüléket nem szabad bekapcsolni, így a sorrend véd a véletlen ütéstől és a hibás próbaüzemtől.

• Ökölszabályként a kimenő energia minden joule-jára legalább egy, minimum egy méter hosszú földelő cövek kell, de legalább három.
• A cövekek egymástól nagyjából három méterre kerüljenek.
• Más földelő rendszertől, például az épület vagy a villámhárító földelésétől legalább tíz méter távolságot kell tartani.
• A cöveket egy darab, folyamatos földkábellel érdemes sorban összekötni, mindegyiknél szorítóbilinccsel, majd a kábel végét a készülék föld kivezetésére vezetni.

A helyválasztásnál a nedvesebb, árnyékos talaj előnyös, a száraz homok vagy a kavicsos töltés kevésbé. Hogy egy adott készülékhez pontosan hány cövek kell, és hogyan érdemes elhelyezni őket, azt a földelő cövekekről szóló útmutató mutatja be lépésenként.

2. lépés: a kerítés bekötése

Ha a földelés kész, következhet a kerítés oldal. A készülék kerítés kivezetéséről induló nagyfeszültségű kábelt a legrövidebb úton kell a kerítés első oszlopáig vezetni. Ha a kábel a földön vagy oszlopon fut, ne érintkezzen fémmel, és ne törjön meg éles szögben. A kábel végét csatlakozóval kell a kerítés legfelső vagy legkönnyebben hozzáférhető szálához kötni.

A csatlakozásnál a legtöbb hiba abból adódik, hogy a kábel végét egyszerűen rácsavarják a drótra vagy a szalagra. Ez az első hetekben még működhet, de az oxidáció miatt a kötés ellenállása folyamatosan nő. Szalagnál és zsinórnál kifejezetten az adott vezetékhez való csatlakozót érdemes használni, mert az a vezeték összes fémszálát egyszerre fogja meg.

3. lépés: a szálak összekötése a kerítés elején és végén

Többszálas kerítésnél a szálakat egymással is össze kell kötni, különben csak az a szál lesz feszültség alatt, amelyhez a kábel csatlakozik. A helyes megoldás a párhuzamos kötés: a kerítés elején egy függőleges összekötő vezeték köti össze az összes feszültség alatti szálat, és ugyanezt érdemes megismételni a kerítés végén is. Így az impulzus minden szálon két irányból is eljuthat a kerítés egyes pontjaira, egy szakadás vagy rossz kötés pedig kevésbé gyengíti a rendszert.

Zárt, körbefutó kerítésnél a két vég találkozik, ilyenkor elég egy helyen összekötni a szálakat úgy, hogy a kör minden szálon zárt legyen. Ha a kerítésben földelt visszavezető szál is fut, azt nem szabad a feszültség alatti szálakkal összekötni: az a föld kivezetéshez vagy a földelő cövekekhez csatlakozik.

Kapu alatti átvezetés földkábellel

A kapunál a kerítés megszakad, a feszültséget pedig valahogyan át kell juttatni a túloldalra. Erre a legmegbízhatóbb megoldás a föld alatti átvezetés: nagyfeszültségű szigetelt kábel, védőcsőben, néhány tíz centiméter mélyen a kapu alatt. A védőcső megóvja a kábelt a jármű kerekétől, a patáktól és a rágcsálóktól, és a cső végeit érdemes lefelé fordítani, hogy ne álljon meg benne a víz.

Ha a kapu alatt nem vezet át kábel, és a kapu nyitott állásában a kerítés túlsó fele feszültség nélkül marad, az könnyen elkerüli a gazda figyelmét. A kapu kialakításának lehetőségeit, a rugós, szalagos és fogantyús megoldásokat a kapuzási megoldásokat bemutató cikk veszi sorra.

Hálózati, akkumulátoros és napelemes készülék: mi a különbség a bekötésben?

A kerítés és a föld oldali bekötés minden készüléknél ugyanaz. Az eltérés a készülék energiaellátásában van.

Hálózati készülék

A hálózati pásztorgépet általában fedett, száraz helyre, épület falára szerelik, és onnan vezetik ki a kábeleket a kerítéshez és a földeléshez. A készülék földelése ilyenkor is külön cövekekre kerül, legalább tíz méterre az épület földelésétől. A hálózati csatlakozásnál a gyártó utasítását kell követni, és ha a konnektor, a biztosíték vagy a kültéri elhelyezés kérdéses, érdemes villanyszerelőt hívni. A részleteket a hálózati villanypásztor bekötéséről szóló cikk tartalmazza.

Akkumulátoros készülék

Akkumulátoros készüléknél az akkumulátort a polaritásnak megfelelően, utolsó lépésként kell csatlakoztatni, miután a föld és a kerítés kábele már a helyén van. Az akkumulátor ne álljon közvetlenül a nedves talajon, és a csatlakozóit rendszeresen érdemes ellenőrizni, mert a laza saru ugyanúgy gyengíti a kerítést, mint egy rossz kötés a vezetéken.

Napelemes készülék

A napelemes rendszerben a panel az akkumulátort tölti, a pásztorgép pedig az akkumulátorról működik. A bekötési sorrend itt is ugyanaz: földelés, kerítés, végül az energiaellátás. A panel tájolása, a töltésvezérlő és az árnyékmentes elhelyezés külön figyelmet igényel, ezekről a napelemes villanypásztor telepítését bemutató útmutató ír bővebben.

Bekötési rajz és a bekötés sorrendje

A villanypásztor bekötési rajza, más néven kapcsolási rajza egyszerű, egyetlen zárt kört ír le. Az alábbi sorrend felülről lefelé követi az áram útját.

1. Energiaforrás → pásztorgép: hálózati csatlakozás, akkumulátor vagy napelem és akkumulátor táplálja a készüléket.
2. Pásztorgép kerítés kivezetése → nagyfeszültségű kábel: szigetelt kábel vezet a kerítés első oszlopáig.
3. Kábel → kerítés első szála: csatlakozóval rögzítve.
4. Első szál → többi szál: függőleges összekötő vezeték a kerítés elején, és egy másik a kerítés végén (párhuzamos kötés).
5. Kerítés a kapunál → föld alatti kábel védőcsőben → kerítés a kapu túloldalán.
6. Kerítés → állat: érintéskor az áram az állaton át a talajba jut.
7. Talaj → földelő cövekek: legalább három, egymástól nagyjából három méterre levert cövek, egy földkábellel összekötve.
8. Földelő cövekek → földkábel → pásztorgép föld kivezetése: itt zárul a kör.

Ha a kerítésben földelt visszavezető szál is van, az a 7. és 8. pont közé kapcsolódik: a földelő cövekekkel és a föld kivezetéssel van összekötve, a feszültség alatti szálakkal soha.

Bekötés utáni ellenőrzés a legtávolabbi ponton

Az első bekapcsolás után nem elég a készülék jelzőfényére hagyatkozni. Villanypásztor-feszültségmérővel a kerítés legtávolabbi pontján kell mérni, mert az áram útja ott a leghosszabb, és ott derül ki, ha valahol szivárgás vagy rossz kötés van. Juhnál és kecskénél legalább 3000 V, lónál nagyjából 4000 V, szarvasmarhánál körülbelül 5000 V a cél ezen a ponton.

Érdemes a földelést is ellenőrizni: a kerítést a távoli ponton néhány vasrúddal szándékosan rövidre zárva a földelő cövekek mellett mért feszültségnek alacsonynak kell maradnia. Ha ott is jelentős feszültség mérhető, a földelés kevés vagy rossz helyen van. A bekötés előtt, a tervezésnél jól jön az online villanypásztor kalkulátor, amely egy berajzolt területből kiszámolja a szükséges vezetékhosszt, a földelő cövekek számát és a javasolt készülékteljesítményt, így a bekötéskor már minden anyag kéznél van. Ha a mért értékek rendben vannak, a kerítést az első napokban naponta, utána rendszeresen érdemes újramérni, mert a kötések és a földelés hibái gyakran csak néhány esős vagy száraz nap után jönnek elő.